A módszer

Az alábbiakban a szakma egyetemi ismertetőjéből olvashat:

“A szoptatási és a gyerekrendeléseken egyre több család jelentkezik sírós, hasfájós, evés- és alvászavarban szenvedő csecsemővel és kisgyerekkel, akiknél az orvosi vizsgálatok során organikus rendellenesség nem található, és egyértelműen a különböző okokra visszavezethető koragyermekkori pszichoszomatikus megbetegedéssel állunk szemben. Hasonló panaszokról számolnak be a szülők a védőnőknek, a bölcsődei játszócsoportokban és a bölcsődékben dolgozó szakembereknek, valamint a pszichológusoknak. A szakemberek a szülők kérdéseire, a kisgyerekkel való problémáira gyakran nem találnak kielégítő választ, mivel a szakmai képzettségük erre a részterületre nem terjed ki.

A koragyermekkori viselkedésszabályozás problémái, a regulációs zavarok – excesszív sírás/krónikus nyugtalanság, alvászavarok, valamint táplálkozási és gyarapodási zavarok – klinikai szempontból a csecsemő- és kisgyermekkor pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedési formáinak és a későbbi pszichogén megbetegedések előfutárainak tekinthetők. Ezek a koragyermekkori viselkedésszabályozási zavarok multifaktoriálisan meghatározottak, nem tekinthetők sem egyértelműen orvosi, sem egyértelműen pszichoszociális problémának.

A szülő-csecsemő konzultáció/terápia, mint egy koragyermekkori prevenciós és intervenciós módszer, egy tudományosan megalapozott metódus a pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések (regulációs zavarok) gyógyítására, de legalábbis enyhítésére csecsemő- és kisgyermekkorban.”

(Forrás: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, „Integrált szülő-csecsemő konzultáció© (Hédervári-Heller-Németh) szakirányú továbbképzési szak képzési tájékoztató)